Közel tízszeres árkülönbség van a legdrágább és a legolcsóbb hazai termálfürdő között. Az egyik véglet a dévaványai fürdő, ahol idén nem emelkedtek a jegyárak és 680 forint egy felnőtt belépő. A másik az egerszalóki Saliris Resort hatalmas fürdőrészlege, ahol július elsejétől 5500 forint lesz egy teljes áron váltható napijegy.
Nyilván az említett fürdők között – ahogy a lenti képeken is látszik – jelentős különbség van a szolgáltatás színvonalában. Az viszont érdekes kérdés, hogy általánosságban a vendégek hajlandók-e a magasabb színvonalért, a több medencéért és az élményelemekért, csúszdákért sokkal többet fizetni?
A tapasztalatok ezzel kapcsolatban ellentmondásosak. Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség közelmúltban leköszönt elnöke májusban arról beszélt, hogy 2013-ban nőtt a fürdők árbevétele. Ráadásul ezt a növekedést stagnáló vendégszám mellett érték el. Emögött az áll, hogy elsősorban azoknak a fürdőhelyeknek emelkedett az árbevétele, ahol bővítések, felújítások voltak, még annak árán is, hogy emiatt emelkedtek a jegyárak.
Ez tehát azt mutatja, hogy hajlandók magasabb árat fizetni az emberek. Ennek viszont az ellenkezője látszik Budapest patinás gyógyfürdőinél, elsősorban a Gellértnél és a Széchenyinél, amelyek egyben a legdrágább fővárosi fürdők.
