Fürdőt alapító cipőgyár. Termálforrás nélküli termálfürdő. Eladhatatlan telek miatt épült fürdő. Ezek és még három másik furcsaság a termálfürdőinkről.
1. A Tisza Cipőnek köszönhetjük a Cserkeszőlői Termálfürdőt. A világháború alatt feltárt termálforrást a helyiek 1952-től kezdve használták fürdőként, de csak nagyon kezdetleges módon: a vízelvezető árokban strandoltak. Ennek a méltatlan helyzetnek a közeli Martfűn működő Tisza Cipőgyár vetett véget, amikor vállalták két medence kialakításának a költségét. Ezután a fürdő üzemeltetését átadták a cserkeszőlői tanácsnak.
2. Siófoknak termálfürdője van, de termálforrása nincs. A balatoni üdülőhelyen eddig még nem találtak termálvizet, viszont az önkormányzat jó néhány évvel ezelőtt a 15 kilométerre fekvő Nagyberényben vásárolt egy termálkutat. Jelenleg onnan szállítják tartálykocsikkal a siófoki Galerius Fürdőbe és még néhány szállodába a termálvizet.
3. Nem őshonos Hévízen a tündérrózsa. A Tófürdő egyik fontos jelképe az indiai tündérrózsa hosszú virágú alfaja, pedig eredetileg nem volt ilyen növény a tóban. A keszthelyi Gazdasági Akadémia egyik tanára azonban addig kísérletezett, amíg 1898-ban sikerült betelepítenie a tündérrózsát a termálvizű tóba.
4. Eladhatatlan telek miatt épült a Kehida Termál. A 90-es években jutott – tartozás fejében – telekhez a Zala megyei Kehidakustányban az építőiparban utazó Horváth Tihamér, Horváth Sebestyén testvérpáros. Azonban a telek a kutyának sem kellett. Ekkor javasolta az önkormányzat Horváthéknak, hogy vegyék át a nem túl jól működő termálfürdő üzemeltetését, mert ha fel tudják futtatni, akkor a telek is kelendőbb lesz. Ebből végül fürdőépítés kerekedett és 2003-ban lényegében teljesen új fürdőként nyílt meg a Kehida Termál. Mellesleg pedig a körülötte lévő telkek is felértékelődtek.
5. Bükfürdőnek saját vasúti megállóhelye volt. Ugyan Bük város ma is rendelkezik vasútállomással, de 1963 és 1974 között a fürdőnek is saját megállóhelye volt, ami azért szűnt meg, mert magát a vasútvonalat is felszámolták. Bükfürdő első éveiben fontos szerepe volt ennek a megállóhelynek, hiszen az 1962-ben megnyitott termálfürdőhöz sokáig csak földút vezetett. (Az elmúlt években egyébként lehetett olyan vasútfejlesztési tervekről hallani, amelyek révén megint lenne saját megállóhelye a fürdőnek).
6. Vízimalom a Csillaghegyi Strandfürdőben. A budapesti strandfürdőt tápláló források már a XIX. században is ismertek voltak. Sőt, olyan bő vízellátásuk volt, hogy a fürdő jelenlegi nagymedencéjének helyén akkor még egy vízimalom működött. Lényegében az egykori malom gyűjtőtavából alakult ki később a strandfürdő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: