-
Az egyik fővárosi strand régen a Szabadság nevet viselte.
-
Mocsár volt a kénes vizű gyógyfürdő helyén.
-
Nincs mindegyik fürdőnek saját termálforrása.
-
Egy Sopron melletti fürdőben szedtek elsőként belépődíjat.
-
Érdekességek a hazai termálfürdőkről.
1. A római időkben csak Budapest mai területén 19 fürdő működött, azaz több, mint manapság. A fürdőknek ugyanis akkoriban fontos társadalmi funkciója volt Pannóniában: a társasági és a kulturális élet központjainak számítottak.
2. Az idén még biztosan működő, de a vizes világbajnokság miatt jövőre bizonytalan ideig a jelenlegi funkciójában nem üzemelő budapesti Dagály Strandfürdő nem az ár-apály váltakozásáról kapta a nevét. Az 1948-ban megnyitott strandfürdő ugyanis eredetileg a keresztségben a Szabadság Strandfürdő elnevezést kapta. A névvel a világháború végére utaltak, viszont a köznyelv igen hamar egy közeli utca miatt Dagályként kezdte emlegetni a fürdőt, s később ez lett a létesítmény hivatalos elnevezése is.
3. A Harkányi Gyógyfürdő jelenlegi területén korábban mocsár volt. Nem is kicsi. Arra, hogy a mocsarat értékes gyógyvizes források táplálják, akkor derült fény, amikor a tulajdonosa le akarta csapoltatni a területet. Ehhez napszámosokat fogadott, akik közül egyikük – név szerint Pogány József – súlyos mozgásszervi problémákkal küszködött. A munka során azonban legnagyobb meglepetésére előbb enyhültek, majd elmúltak a panaszai. Így derült fény az itteni kénes források hatékonyságára már az 1800-as években.
4. A budapesti Király Fürdőnek nincs saját termálforrása és soha nem is volt. A fürdő vízellátását eredetileg egy cserépből épített vezetékkel oldották meg, s manapság is csővezetéken juttatják el a termálvizet – a Lukács Gyógyfürdőből – a Király medencéibe.
Ez egyébként nem példa nélküli, ugyanis 1978-ig a Dandár Fürdőnek sem volt saját termálkútja. Ráadásul ennél a fürdőnél nem is vezetéket építettek, hanem a Széchenyi Gyógyfürdőből teherautókkal hordták át a vizet a ferencvárosi Dandárba.
5. Budapesten található Közép-Európa legnagyobb törökfürdő medencéje. Egészen pontosan a Veli bej Fürdőben, amit néhány évvel ezelőtt korhű módon fel is újítottak. A fürdőt 1574-ben építették és a korabeli feljegyzések szerint a legszebb budai törökfürdőnek számított.
6. A mai Balfi Gyógyfürdő elődjében kértek először belépődíjat 1567-ben. Korábban ugyanis nem volt szokás, hogy a nyilvános fürdők csak külön díjért látogathatók. A feljegyzések szerint a balfi gyógyforrás is ismert volt már a római időkben, az 1500-as évek elején viszont egy kis fa fürdőházat építtetett Sopron városa, s az ezzel járó költségeket, valamint a fürdő további fejlesztését szerették volna a belépődíjakból finanszírozni. A fürdőbelépő szokatlan mivoltát mutatja, hogy I. Ferdinánd király csak néhány évvel korábban engedélyezte a díjszedést, amit Balfon alkalmaztak az országban elsőként.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: