Érdemes-e gyógyhelyre menni üdülni?

• Miért jó az nekünk, ha egy települést gyógyhellyé nyilvánítanak?

• Jelent ez valami pluszt?

• Most megtudhatod.

Akik figyelik a belföldi turizmussal kapcsolatos híreket, azok az utóbbi időben gyakran találkozhattak a gyógyhely kifejezéssel. Általában akkor, amikor egy-egy település büszkélkedik a gyógyhely cím megszerzésével. Legutóbb például Igal, Kehidakustány, Egerszalók és Cserkeszőlő szerezte meg ezt a titulust. Összesen így már 31 gyógyhely található az országban és a hírek szerint a közeljövőben 4-5 új gyógyhelyet jelenthetnek be.

A települések ennek nagyon örülnek, de felvetődik a kérdés: a belföldi utazást tervezők szempontjából van-e ennek bármi jelentősége? Menjünk-e gyógyhelyre?

Röviden: van és menjünk.

Hosszabban: dióhéjban a gyógyhely valami olyan természetes gyógytényezőt jelent, ami köré már kiépült egy alapvető infrastruktúra. Magyarán el lehet oda jutni, vannak szálláshelyek. Az esetek többségében ezt a természetes gyógytényezőt a gyógyvíz jelenti, de nem kizárólagosan, hiszen vannak klimatikus gyógyhelyeink is.

Illetve a pletykák szerint hamarosan gyógyhely címet kaphat Mátraderecske, ahol a szén-dioxidos gázfeltörésre alapozva alakítottak ki egy gyógyászati centrumot. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy víz nélküli gyógyfürdőt.

A gyógyhely címre érdemes úgy tekinteni, mint egy minőségi biztosítékra. A titulust ugyanis nem puszira adják. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adhatja a címet, amihez egy elég komoly és hosszadalmas vizsgálati eljárás kapcsolódik.

Csak néhány példa: négy évszakon át kell vizsgálni a levegőtisztaságot, továbbá mérési adatok szükségesek a zajszennyezettségről, fontos, hogy az adott helyen kellő zöldterület legyen és még lehetne sorolni. Mindezeknek a dokumentálása, igazolása a települések részéről több millió forintos befektetést igényel.

Ráadásul ezeket a feltételeket folyamatosan kell biztosítani, hiszen – bár eddig még nem volt rá példa, de – a gyógyhely címet vissza is vonhatja az ÁNTSZ. Magyarán, ha egy gyógyhelyre megyünk, akkor jó esélyünk van arra, hogy nem egy koszfészekben kötünk ki. Sőt, ideálisak a pihenés, a gyógyulás feltételei.

Ahogy a poszt végén lévő táblázatból is látható, az első gyógyhely címet 1935-ben adták ki, méghozzá Lillafürednek. 1984-ig további 12 település, illetve településrész szerezte meg a titulust, majd hosszas szünet következett: 1984 és 2012 között egyetlen új gyógyhelyünk sem lett. 2012 óta mostanáig viszont 18 új címet adtak ki.

A gyógyhely cím korábban alapvetően “csak” presztízst jelentett, emiatt a települések nem szívesen adtak ki több millió forintot a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Az elmúlt években azonban történt két változás. Az egyik az, hogy egyes EU-s egészségbiztosítók megtérítik a pácienseiknek a külföldi gyógykezelések árát, de csak abban az esetben, ha ez gyógyhelyen történik.

Ez viszont önmagában még nem indított volna el olyan gyógyhelyes cunamit, amit az elmúlt években láthattunk. A fő motivációs tényezőnek ugyanis az számít, hogy a 2020-ig tartó EU-s fejlesztési ciklusban egy jelentős forrást különítettek el kifejezetten a gyógyhelyeknek.

Ezek a pályázati pénzek egyébként nem használhatók fel fürdőfejlesztésre. Ehelyett a gyógytényezőhöz kapcsolódó új turisztikai attrakciók, illetve a környező infrastruktúra bővíthető belőle. Ennek révén például új főterek, utak, járdák épülhetnek. Hévízen például ebből a forrásból teljesen átépítenék a Tófürdő bejáratával szemközti, most a buszpályaudvarnak helyet adó teret.

Magyarországi gyógyhelyek listája

Megjegyzés: 2017. január 15-i állapot szerint.

Forrás: ÁNTSZ / Termál Online gyűjtés

Amennyiben nem akarsz lemaradni a fürdős hírekről, információkról, akkor ide kattintva találod a Facebook oldalunkat!