Magyarországon tényleg bárhol találni termálvizet?

• Az országban akárhol lefúrunk jó mélyre, akkor termálvizet találunk és már épülhet is a fürdő.

• Ez tévhit, vagy tényleg így van?

Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett hazánk is a termálvízben bővelkedő országok közé tartozik. Ezt annak köszönhetjük, hogy viszonylag kis mélységben találni meleg vizet, ami pedig abból adódik, hogy az ország nagy részén a földkéreg vékonyabb a világátlagnál.

A felszín alatt lefelé haladva mindenhol növekszik a hőmérséklet, aminek az úgynevezett geotermikus gradiens a mérőszáma. Ennek a világszintű átlaga 3 Celsius-fok 100 méterenként. Magyarországon viszont ez az érték 5-7 Celsius-fok/100 méter körül alakul.

Az tehát igaz, hogy Magyarországon jók az adottságok, ha valaki termálvizet szeretne találni, viszont ez nem érvényes az ország egész területére. Azt, hogy miért nem, jól szemlélteti a lenti térkép. (forrás) Ahogy látszik, vannak az országban jobb adottságú területek, ilyen tipikusan az Alföld, de Zala megyében sem véletlenül van annyi termálfürdő.

Akadnak ugyanakkor “fehér foltok” is. A kedvezőtlenebb adottságú területek közé tartozik ilyen szempontból a Balaton északi partjának nagy része, s Veszprém, Fejér és Nógrád megye területének a nagyobbik fele.

“50 Celsius-foknál melegebb hőmérsékletű vizek már az ország területének kb. feléről kitermelhetők, míg 30 Celsius-foknál melegebb víz gyakorlatilag a középhegységeink kivételével mindenhonnan bányászható” – írja Dr. Horváth József, a Megújuló energia című könyvében. Ugyanakkor azt azért érdemes megjegyezni, hogy a 30 Celsius-foknál kevéssel melegebb vizek nem mindig ideálisak a fürdők üzemeltetése szempontjából. Elég csak a miskolctapolcai Barlangfürdőre gondolni, ahol éppen eléri ezt a hőfokot a feltörő víz hőmérséklete, ezért azt melegíteni kell, de a fürdőzők még így is sokszor panaszkodnak arra, hogy túl hűvös a medencék vize. Egyébként azokon a helyeken sem lehet korlátlanul újabb és újabb fürdőket nyitni, ahol bőséges mennyiségű forró víz található a mélyben. Meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak ugyanis a felszín alatti vizek használatára. Elrettentő példaként elég csak a Hévízi-tó esetére gondolni. A termáltótól légvonalban nagyjából 30 kilométerre fekvő Nyirádon a 70-es években jelentős bauxitbányászat kezdődött, ami karsztvízkitermeléssel járt együtt. Ez olyannyira megbolygatta a felszín alatti vízbázist, hogy érezhetően visszaesett a tavat ellátó gyógyvizes források vízhozama.

Ez konkrétan azt jelentette, hogy a tó forrásainak másodpercenkénti 500 liternyi vízhozama néhány év alatt 280 literre esett vissza. Miután a bauxitbányászat 1990-ben leállt, jó tíz évbe telt, mire nagyjából helyreállt a vízhozam és elérte legalább a 400-450 literes értéket.

Mindenesetre a Hévízi-tó vízhozamának alakulását azóta is folyamatosan figyelik, s amennyiben csökkenne, akkor akár a fürdőrészleggel rendelkező helyi szállodák vízkivételét is korlátozhatják, bár szerencsére ennek a veszélye jelenleg nem áll fenn.

+1 tipp: van egy zárt Facebook csoportunk, ahol a termálfürdők akcióit és programjait gyűjtjük össze. Amennyiben szeretne csatlakozni, azt ide kattintva teheti meg.

Amennyiben nem akarsz lemaradni a fürdős hírekről, információkról, akkor ide kattintva találod a Facebook oldalunkat!