A gyógyfürdőkben elérhető, a társadalombiztosítás által támogatott fürdőgyógyászati kezelések között a népszerűbbek közé tartozik a súlyfürdő. Éves szinten több mint 200 ezer súlyfürdő kezelést támogat az egészségbiztosító, a betegeknek ilyen esetben csak önrészt kell fizetniük.
A súlyfürdő mai napig is használatos módszertanát 1953-ban, Hévízen dolgozták ki. Egy reumatológus házaspár, dr. Moll Károly és dr. Hoffmann Ilona nevéhez fűződik kezelés, amelynek ötlete a Hévízi-tóban úszkáló és nem úszkáló betegektől származott. Korábban ugyanis úgy vélték, hogy a derékfájós betegek állapotán a gyógytóban való úszás segít, viszont azok, akik nem tudtak úszni, vagy lusták voltak és csak a tóban elhelyezett korlátokba kapaszkodtak, ugyanúgy meggyógyultak.
A súlyfürdős kezelések alatt a páciensek a nyakuk, vagy a hónaljuk alátámasztásával lógnak a 34-36 Celsius-fokos, ideális esetben gyógyvízzel töltött medencében. Az orvos utasításnak megfelelően pedig a végtagjaikra súlyokat is helyezhetnek. A súlyfürdő tehermentesíti a nyomás alatt álló idegeket, a gerinc melletti izomzatot. Ennek megfelelően a porckorong betegségei, gerincferdülés, ízületi merevségek esetén szokták javasolni. A súlyfürdős kezelések egyébként fájdalommentesek és 20 percig tartanak.
Egyes esetekben nem alkalmazható a súlyfürdő, de a kezelést kizárólag szakorvos írhatja fel (tehát nincs mód hétvégi “wellness súlyfürdőzésre”), ezért ha ellenjavallat áll fenn, az kiderül a kezelés előtt. Mindenesetre érdemes azt fejben tartani, hogy nem javasolt a súlyfürdő olyan esetben, amikor a gyógyfürdő sem ajánlott. Ide sorolható – többek között – a kezeletlen magas vérnyomás, a keringési zavarok, előrehaladott érelmeszesedés, továbbá egyes speciális esetek, mint például a csontok mészhiányos állapota.
+1 tipp: van egy zárt Facebook csoportunk, ahol a termálfürdők akcióit és programjait gyűjtjük össze. Amennyiben szeretne csatlakozni, azt ide kattintva teheti meg.
