Strandfürdőt építettek volna a Hévízi-lefolyóhoz

• A fiataloknak és a nyaranta a Balatonról egy-egy napra Hévízre látogató turistáknak szánták volna a strandfürdőt.

• 1967-re tervezték az átadást, de azóta sem épült meg a termálvizes csatorna hivatalos strandja.

A Hévízi-tó felesleges vizét az úgynevezett Hévízi-lefolyó vezeti el, amiről évekkel ezelőtt már írtunk egyszer. A termálvizes csatornán késő ősztől kora tavaszig kenutúrákat tartanak. A lefolyó kezdeti szakasza pedig amolyan nem hivatalos szabadstrandnak számít. Április elejétől október végéig sokan kifejezetten a Hévízi-lefolyóhoz járnak fürödni, sőt a bátrabbak még a legnagyobb téli hidegben is megmártóznak benne, hiszen a víz hőmérséklete olyankor sem hűl 17-18 Celsius-fok alá. 

A lefolyó egyébként mindig is hasonló funkciót töltött be, azaz szabadon látogatták a természetközeli fürdőzés kedvelői. Nem véletlen, hogy óriási felháborodást váltott ki, amikor 1953-54 táján a gyógyfürdőkórház akkori igazgatója a lefolyó területét szögesdróttal kerítette le. Korabeli cikkek szerint még a hévízi tanácselnököt is felháborította a kerítésépítés, a lefolyóhoz járó helybéliek pedig egyszerűen szétbontották a szögesdrót egy szakaszát és zavartalanul folytatták fürdőzést a zsilipnél.

Azonban voltak olyan tervek is, hogy jobban kiépítsék a Hévízi-lefolyót és egy igazi strandfürdő legyen a partján.

A Hévíz folyóirat egyik korábbi számában olvasható, hogy a helyi tanács az 1960-as évek elején komolyan lobbizott a minisztériumnál. Szerették volna elérni, hogy a gyógyfürdőkórháztól hozzájuk kerüljön át a lefolyó felső szakasza.

A terv az volt, hogy a csatorna ezen a szakaszán egy strandot építsenek. Ezt akkor még a helyi és környékbeli “dolgozó parasztság” igényeivel magyarázták. Egészen pontosan azzal, hogy egyrészt számukra nem megfizethető a Tófürdő rendszeres látogatása, másrészt mire végeznek a napi munkával, már be is zárt a fürdő. Ráadásul a tanács szerint a nyári hétvégéken amúgy is rengetegen látogatják a Tófürdőt és egy strand segíthetné a “nagy fürdő” tehermentesítését.Az 1960-as évek végén az Élet és Tudomány című lapban is foglalkoztak a témával. Itt szintén a nyári időszakot emlegették és azt, hogy hétvégén, valamint a főszezon esős napjain nagyon sok balatoni nyaralóvendég Hévízre látogat. Az ilyenkor hirtelen a tóra zúduló turisták viszont zavarják a gyógyulni vágyó vendégeket, emiatt a lefolyó bal partján szerettek volna egy nagy kiterjedésű strandot kialakítani.

A terv az volt, hogy a fiataloké lesz ez a strandfürdő – a dolgozó parasztságról itt már szó sem esett – a gyógytó pedig megmarad a reumájukat kúráló betegeknek. A korabeli cikk szerint 1967-re tervezték a strand átadását, de valami miatt a megvalósítás csúszott. Olyannyira csúszott, hogy azóta sem épült meg, pedig a sajtóban még az 1970-es években és az 1980-as években is gyakorlatilag tényként emlegették a strandfürdő kialakítását.

Felső fotó: H. Szabó Sándor, alsó felvétel: Túri Dániel

Amennyiben nem akarsz lemaradni a fürdős hírekről, információkról, akkor ide kattintva találod a Facebook oldalunkat!