1.0Termál & Fürdőhttps://termalfurdo.cafeblog.huTermál & Fürdőhttps://termalfurdo.cafeblog.hu/author/heszler_robert/<ul> <li> <h2><span style="color: #3366ff"><strong>Az országban akárhol lefúrunk jó mélyre, akkor termálvizet találunk és már épülhet is a fürdő. </strong></span></h2> </li> <li> <h2><span style="color: #3366ff"><strong>Ez tévhit, vagy tényleg így van?</strong></span></h2> </li> </ul> <p>Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett hazánk is a termálvízben bővelkedő országok közé tartozik. Ezt annak köszönhetjük, hogy viszonylag kis mélységben találni meleg vizet, ami pedig abból adódik, hogy az ország nagy részén a földkéreg vékonyabb a világátlagnál.</p> <h4><span style="color: #3366ff"><strong>A felszín alatt lefelé haladva mindenhol növekszik a hőmérséklet, aminek az úgynevezett geotermikus gradiens a mérőszáma. Ennek a világszintű átlaga 3 Celsius-fok 100 méterenként. Magyarországon viszont ez az érték 5-7 Celsius-fok/100 méter körül alakul.</strong></span></h4> <p>Az tehát igaz, hogy Magyarországon jók az adottságok, ha valaki termálvizet szeretne találni, viszont ez nem érvényes az ország egész területére. Azt, hogy miért nem, jól szemlélteti a lenti térkép. (<a href="http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/ch04.html" target="_blank" rel="noopener">forrás</a>) <a href="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2018/01/geotermikusgradiens_Magyarország.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-3605" src="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2018/01/geotermikusgradiens_Magyarország.png" alt="geotermikus gradiens Magyarország" width="570" height="356" /></a>Ahogy látszik, vannak az országban jobb adottságú területek, ilyen tipikusan az Alföld, de Zala megyében sem véletlenül van annyi termálfürdő.</p> <h4><span style="color: #3366ff"><strong>Akadnak ugyanakkor "fehér foltok" is. A kedvezőtlenebb adottságú területek közé tartozik ilyen szempontból a <a style="color: #3366ff" href="http://termalonline.hu/termal-hirek/miert-nincs-termalfurdo-a-balatonnal" target="_blank" rel="noopener">Balaton északi partjának nagy része</a>, s Veszprém, Fejér és Nógrád megye területének a nagyobbik fele.</strong></span></h4> <p><em>"50 Celsius-foknál melegebb hőmérsékletű vizek már az ország területének kb. feléről kitermelhetők, míg 30 Celsius-foknál melegebb víz gyakorlatilag a középhegységeink kivételével mindenhonnan bányászható"</em> - írja Dr. Horváth József, a <a href="http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/ch04.html" target="_blank" rel="noopener">Megújuló energia című könyvében</a>. Ugyanakkor azt azért érdemes megjegyezni, hogy a 30 Celsius-foknál kevéssel melegebb vizek nem mindig ideálisak a fürdők üzemeltetése szempontjából. Elég csak a <a href="https://termalonline.hu/furdok/miskolctapolca-barlangfurdo" target="_blank" rel="noopener">miskolctapolcai Barlangfürdőre</a> gondolni, ahol éppen eléri ezt a hőfokot a feltörő víz hőmérséklete, ezért azt melegíteni kell, de a fürdőzők még így is sokszor panaszkodnak arra, hogy túl hűvös a medencék vize. <a href="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2017/06/miskolctapolca-barlangfurdo3.jpg"><img class="aligncenter wp-image-2918" src="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2017/06/miskolctapolca-barlangfurdo3.jpg" alt="" width="876" height="582" /></a>Egyébként azokon a helyeken sem lehet korlátlanul újabb és újabb fürdőket nyitni, ahol bőséges mennyiségű forró víz található a mélyben. Meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak ugyanis a felszín alatti vizek használatára. Elrettentő példaként elég csak a Hévízi-tó esetére gondolni. <a href="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2016/09/heviztofurdo3.jpg"><img class="aligncenter wp-image-2622" src="https://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2016/09/heviztofurdo3.jpg" alt="" width="810" height="536" /></a>A termáltótól légvonalban nagyjából 30 kilométerre fekvő Nyirádon a 70-es években jelentős bauxitbányászat kezdődött, ami karsztvízkitermeléssel járt együtt. Ez olyannyira megbolygatta a felszín alatti vízbázist, hogy érezhetően visszaesett a tavat ellátó <a href="https://furdogyogyaszat.eu/tag/gyogyviz/" target="_blank" rel="noopener">gyógyvizes</a> források vízhozama.</p> <h4><span style="color: #3366ff"><strong>Ez konkrétan azt jelentette, hogy a tó forrásainak másodpercenkénti 500 liternyi vízhozama néhány év alatt 280 literre esett vissza. Miután a bauxitbányászat 1990-ben leállt, jó tíz évbe telt, mire nagyjából helyreállt a vízhozam és elérte legalább a 400-450 literes értéket.</strong> </span></h4> <p>Mindenesetre a Hévízi-tó vízhozamának alakulását azóta is <a href="http://termalonline.hu/termal-hirek/heviz-folyamatosan-figyelik-a-vizhozamot" target="_blank" rel="noopener">folyamatosan figyelik</a>, s amennyiben csökkenne, akkor akár a fürdőrészleggel rendelkező helyi szállodák vízkivételét is korlátozhatják, bár szerencsére ennek a veszélye jelenleg nem áll fenn.</p> <p><strong>+1 tipp: van egy zárt Facebook csoportunk, ahol a termálfürdők akcióit és programjait gyűjtjük össze. Amennyiben szeretne csatlakozni, azt <a href="https://www.facebook.com/groups/169328763837106/" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> teheti meg.</strong></p>richhttps://termalfurdo.cafeblog.hu/files/2017/07/berekfurdo-termalmedence-150x150.jpg150150