Hajdúszoboszló ihlette a szegedi fürdőt?

Eredetileg tisztasági fürdőnek szánták a ma már patinásnak számító Anna Fürdőt. A termálkút fúrásához hajdúszoboszlói példák alapján kaptak kedvet.

A szegedi Anna Fürdő az ország legrégebbi ilyen jellegű épületei közé tartozik. Két bécsi építész, Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei alapján az 1800-as évek végén épült. Külön férfi és női osztályra tagolódott a fürdő és a korabeli gyakorlatnak megfelelően elsősorban tisztasági fürdőként használták.

Ekkoriban azonban még nem volt saját termálforrása a fürdőnek. A vízellátását a városi közműhálózatról oldották meg, a víz melegítését pedig széntüzelésű kazánok biztosították, ami már akkor sem volt olcsó mulatság.

Itt jön képbe Hajdúszoboszló, ahol 1925-ben Pávai Vajna Ferenc geológus termálvizet talált. Ennek a hírnek a hallatán lelkesült fel a város és a fürdő vezetősége és 1927-ben Pávai Vajna közreműködésével megpróbálkoztak egy mélyfúrású kút létesítésével. Kora tavasztól őszig tartott a fúrás és végül közel ezer méter mélyről 58 Celsius-fokos termálvíz tört fel.

Érdekes elem a történetben, hogy bár a víz gyógyhatású volt, eleinte ez nem hozott sok változást a fürdő életében. A meleg víznek inkább azért örültek, mert így ki lehetett váltani a szénfűtést, maga a létesítmény továbbra is tisztasági- és gőzfürdő profillal üzemelt. Gyógyfürdő minősítést csak jó tíz évvel később kapott az Anna Fürdő, az orvosi felügyelettel végzett fürdőkezelések pedig az 1940-es évek elejétől kezdődtek el.

Fotók: Szegedi Sport és Fürdők Kft.

Amennyiben nem akarsz lemaradni a fürdős hírekről, információkról, akkor ide kattintva találod a Facebook oldalunkat!